Horváth Jenő: A Milleniumtól Trianonig filmes feldolgozása

Brenner Zoltán írása:

Jegyzet A Milleniumtól Trianonig forgatásáról

Shakespeare idejében a színdarabok sokáig tartottak, a színészek lassan és érthetően beszéltek, elektronikus erősítés nélkül. A közönség megtehette, hogy türelmes legyen, időt szánt rá, sőt hozott magával elemózsiát is, hogy csillapítsa éhségét, ha megéhezett, miközben a színpadon kardoztak vagy szerelmesen örök hűséget esküdtek a szereplők.

A mai világ gyorsabb. Egy Shakespeare-szöveg, különösen Arany János fordításában nagy élvezetet nyújt. Az olvasónak. És a színházban, a közönségnek? Azért, hogy a felgyorsult élethez, a villogó klippekhez, hadaró szónokokhoz szokott emberek ne aludjanak el, a dramaturgok, rendezők gyakran rövidítik, „meghúzzák” a dialógusokat, itt-ott átírják, egyszerűsítik őket, hogy a színészek dinamikusabb játékkal tudják ébren tartani a nézők figyelmét.

Ez járt az eszemben az Udvari Kamaraszínház új produkciójának forgatásán. A társulat úgy gondolta, színre viszi a trianoni tárgyalás előtti 25 évben történteket, amelyek a Nagy Háborúhoz, majd az ország feldarabolásához vezettek.

A történelmi tényeket szolgáltató alapszöveg Horváth Jenő (1881-1950) A Milleniumtól Trianonig (Nyitott Könyv kiadó, 2004) című történelmi tanulmánya. Hosszú, részletes, alapos. A filmfelvétel első napján látogattam meg a forgatási helyszínt, amikor a színészek mozgás nélkül, székben ülve mondtak fel részleteket a tanulmányból. Én is olvastam Horváth szövegét, amely érthető, lényegre törő, sőt élvezetesnek nevezném, ha nem egy ország tragédiája lenne a témája. Felismerhető az írói véna, sok a többszörösen összetett mondat, a körmondat.

Szigeti Réka dramaturg feladata volt úgy lerövidíteni, adaptálni a tanulmány szövegét, hogy az eredmény követhető egység maradjon. A drámaiság a szövegből érkezik, egy átlagember igazán nem gondolná, milyen izgalmas, összetett, fordulatokkal teli diplomáciai tevékenység folyt a háború előtt, alatt, és után. Mennyi tévedés, kivédhető támadás ébreszt rá bennünket arra, hogy sok minden alakulhatott volna másképp is… Nem cél a szöveg nagy mértékű átírása, hogy Horváth számunkra kissé régies stílusa, egyéni gondolatmenete megmaradjon. Bár hosszú körmondatok átrendezése, „kiegyenesítése”, több mondatra bontása itt-ott szükséges, nem lesz túlegyszerűsítve, „szájba rágva” a mondanivaló. A társulat közönsége művelt és érdeklődő, a szöveg igényes szintjének fenntartásával kell megtisztelni, elmélyültebb gondolkodásra bírni.

A kifejezésmód egyik pillére a szöveg, másik pillére az előadó. Az Udvari Kamaraszínház színészei szakmájukból kifolyólag képzettek a beszédtechnikában, annyira, hogy akkor is képesek volnának szépen elmondani a szöveget, ha nagyrészt nem értik. Ilyen rutinmunkáról azonban most szó sincs, látszik, hogy a szöveg elemzőbb feldolgozása és a kimondásban a helyes hangsúlyokkal való megfelelő értelmezés fontos a számukra, amikor ennek érdekében egyes részek újraforgatását maguk kérik. A lassú beszéddel, hatásszünetekkel igyekeznek a közönség „emésztését” segíteni. Sokat megtarthatnak saját személyes karakterükből, mert a dramaturg a szövegrészek leosztásánál figyel arra, hogy a színészek egyéniségével azok jól harmonizáljanak. A filmtechnikai újításokkal együtt a kísérletből egy rendkívül érdekes eredmény születhet, és a szélesebb közönség sok új történelmi részletet ismerhet meg Magyarország történelméből.

A film trailere:

Szereplők

„A színészek a mű hangját adják, a szereplők, a helyszínek és az események képi és mozgóképi dokumentumai, árnyalják, értelmezik vagy megerősítik a hallottakat.”

Alfonz Krizsik
Csizmadia Gergely
Annamaria Papp
Zsófia Stelly
Csomor Csilla
Kákonyi Tibor
Szabó Sipos Barnabás
Dóczy Péter
Széplaky Géza
Szemerédi Bernadett

Legfrissebb híreink

Ingyenes ősz az Udvari Kamaraszínháznál!

Ingyenes ősz az Udvari Kamaraszínháznál!

Tisztelt Nézőink! Hamarosan itt van Mindszent és Magvető hónapja, október, és közeledik már Szent András hava is, november. Színházunk a jelenlegi nehéz időkben is nyitva tartja kapuit, sőt, hogy ne szakadjon meg a művészeink és nézőink közötti kapcsolat, az ősz...