A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház különleges meglepetéssel készül a trianoni évfordulóra: Horváth Jenő A Milleniumtól Trianonig c. könyvének adaptációját filmes változatban tervezik megosztani az érdeklődőkkel.
Frissítés: Az elkészült adaptáció:
– Miért döntött úgy a társulat, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulójára egy történelmi elemzést dolgozzanak fel legújabb, ezúttal online előadásukban?
Horváth Jenő kiváló történész volt – avat be Andrási Attila, Jászai Mari díjas író-rendező, a színház művészeti vezetője. – Eredetileg diplomáciai pályára készült, s bár ez nem sikerült neki, mégis korának legjobb diplomáciatörténésze lett. 1937 karácsonyára fejezte be ezt az igazán alapos munkát, aminek A Milleniumtól Trianonig címet adta. Nagyon precíz ember volt, rengeteg anyagot nézett át a levéltárban, könyvtárakban. Ebben a művében végigvezeti a magyar állam sorsát a millenniumi ünnepléstől Trianonig. Engem lenyűgözött az a tudás, ami Horváth Jenő könyvében található. Nem tudtam letenni, amikor 2004-ben először a kezembe került. A könyv, úgy a nagyközönség, mint a történész szakma nagy része előtt is ismeretlen. Ami nem véletlen, hiszen a kiadványt 1945-ben elégették, betiltották, és csak 16 évvel ezelőtt adták ki újra, 2000 példányban. Egy ilyen remekműnek nem szabad elkallódnia a könyvpiacon, hanem közkinccsé kell tenni. Rendkívül jó háttéranyagot ad bizonyos történelmi, politikai folyamatok megértéséhez, és egy kis korrajz is megbújik benne. Ezért tűzzük műsorunkra ezt a kincset.
Milyen formában kerül a nagyközönség elé az adaptáció?
– Úgy tervezzük hogy öt videófejezetből fog állni Horváth Jenő könyvének megfilmesített változata. A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház honlapjára, Facebook-oldalára, YouTube-csatornájára tesszük majd fel az egyes epizódokat. Az első részt június 4-én hajnalban, a trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóján tervezzük nyilvánosságra hozni, a többit pedig a nyár folyamán, folyamatosan. Azt szeretnénk, ha látványosak lennének az epizódok, és igyekszünk minél több vizuális elemmel színesíteni a könyvadaptációt.
Dokumentumfilm vagy történelmi dráma?
Ez egy sajátságos dokumentumfilm – mondja Attila. – A színészek a mű hangját adják, a szereplők, a helyszínek és az események képi és mozgóképi dokumentai, árnyalják, értelmezik vagy megerősítik a hallottakat.
Tulajdonképpen úgy is mondhatjuk, hogy a készülő mű egy történelmi ismeretterjesztő dokumentum-dráma. Mivel számos olyan név is szerepel a könyvben, amelyről semmit nem tudunk, ezért történészhez fordultunk, hogy segítse a munkánkat.
Igyekszünk dinamikusan és tényszerűen tálalni és kronológiában felsorakoztatni a tényeket, hogy ez vizuálisan is pörgő, látványos és élvezhető legyen. Olyan, ami a fiatalság érdeklődését is felkelti.
Jövőnk a múltunkban rejlik
A Horváth Jenő-mű feldolgozásánál Szigeti Réka dramaturg segítette a forgatókönyv megszületését.
– Bevallom, embert próbáló feladat volt átültetni a mű gondolatiságát a mai korszerű feltételek közé – mondja Réka. – Nem vagyok sem történész, sem diplomata, így nagyon oda kellett figyelnem. A könyv rendkívül nehéz nyelvezettel íródott, sok szót ki kellett cserélnem, hogy a mai nézők, hallgatók számára is érthető legyen majd a mondandó. Sarkalatos kérdés volt az is, hogy mit hagyjak ki az eredetileg több mint 110 oldalas szövegből. Szerencsére, Attila rendkívül tájékozott ezekben a kérdésekben, és nagyon sokat segített. Az előadásban 10 színész adja egymásnak a szót, és valamennyien narrátorként funkcionálnak. Izgalmas korrajz tárul így elénk a 100 évvel ezelőtti időkről Dóczy Péter, Szabó Sipos Barnabás, Krizsik Alfonz, Csomor Csilla, Szemerédi Bernadett, Stelly Zsófia, és a többi nagyszerű színész jóvoltából.
Mire számíthat majd a néző? Új megvilágításba kerül Trianon??
– Már maga az csodálatos dolog, hogy megismerhetjük az első világháborút megelőző eseményeket, azok hátterét, éspedig nem mondvacsinált, légből kapott fikcióból, hanem szigorú tényekből – veszi át a szót az író-rendező. – Hogy csak néhány példát mondjak, Horváth Jenő könyvéből sok mindent megtudhatunk a szerbiai Obrenovics-dinasztia kiirtásáról, és a Karagyorgyevics-klán hatalomra jutásáról, vagy épp orosz titkosszolgálati kapcsolataikról. A könyvből kiderül az is, hogy rengeteg francia újságíró szerepelt az orosz titkosszolgálati fizetési listán, ahogy az is, hogy Izvolszkij orosz külügyminiszter szájából már 1914-ben elhangzott, hogy a következő háború egy balkáni merénylettel fog kirobbanni. A könyvben szereplő lebilincselően izgalmas adatokat, tényeket igyekeztünk minél teljesebb körben benne hagyni a szövegkönyvben – összegzi Andrási Attila. – Ez egy kulcsfontosságú mű, reális és kimerítően részletes leírása annak a 25 évnek, amivel foglalkozik. Új megvilágításba helyezi ezt az időszakot. Csodálkozom, hogy nem tartozik a gimnáziumi tananyagba, a kötelező olvasmányok közé. Az elmúlt 10 évben meghatározta az alkotó tevékenységemet. Az én fiatalkoromban a tények jelentős részét elhallgatták. Ezt próbáljuk tudatosítani az emberekben. A jövőnk alapfeltétele, hogy részletesen tényszerűen és reálisan ismerjük a múltunkat, hiszen csak így tudunk továbblépni, a mából a jövőbe. Azt is fel kell ismerni, hogy elődeink miben tévedtek. Ez a könyv tulajdonképpen arról szól, hogy egy sok részből álló birodalomból hogyan töredeztünk szét apró nemzetállamokra, amelyek képtelenek magukat megvédeni. Ferenc Józsefnek az volt a véleménye a monarchiáról, hogy amíg ez az államforma létezik, addig az őt alkotó kis népek és néptöredékek legfeljebb egymás ellen tüntetnek. Amint megszűnik ez az államforma, már nem határok fognak létrejönni, hanem tízezer kilométer hosszú frontvonal. Ha ezt a gondolatmenetet tovább visszük, akkor hozzátehetjük, hogy ezeket a kis népeket és néptöredékeket külső hatalmak fogják egymás ellen felhasználni. És ez 1918 november elsejétől történelmi tény. Ami a békeszerződések igazságtalanságát illeti, egyáltalán nem biztos, hogy azok tévedéseken, nem-tudáson alapultak. Én úgy gondolom, hogy ezek a határok szándékosan lettek így kialakítva, hogy békétlenség legyen. Az első világháború végén az Antant által létrehozott közép-európai rendszer olyan kis államokból állt, amelyek kontinentális összeütközések során képtelenek voltak megvédeni önmagukat. Nagyon sok terület megérte az idegen megszállás gondját. Lényegében ez a mostani összefogás, a Visegrádi Négyek, ez is egy kiútkeresés.
– Ez a könyv aktuálisabb, mint valaha – erősíti meg Szigeti Réka – Jómagam erdélyi vagyok, és igyekeztem mindig megérteni ezeket a folyamatokat, hogy miért jutottunk oda, ahova jutottunk. Megszülettem Marosvásárhelyen, magyarként, és a román államban élek. Skizofrén állapot, amit magunkkal cipelünk a múló élet során. Aki nem kis-Magyarország területén született, az pontosan érti, hogy mire gondolok. Most, amikor egymillió aláírást próbálunk összegyűjteni a nemzeti régiók védelmében, és ennek Székelyföld is része, látnunk kell, hogy ma is ugyanaz a helyzet, mint 100 éve, csak más formában. Ugyanazokat a köröket futjuk, ugyanazokat a csatákat vívjuk, csak XXI. századi formában. Az a cél, hogy megértsük ezeket a történelmi folyamatokat: mi miért történt. Sok jó történész van, akik kiváló könyveket írnak e témával kapcsolatban, csakhogy ezt tényleg a köztudatba kellene emelni, a tananyag részévé kellene tenni.
(Láng D. István)
