Erdély öröksége, II. kötet – részletek

Szerző: | dec 11, 2020 | Hírek | 0 hozzászólás

Ugyanis az összes dajkái – ha igaz a hír – azt mondják, hogy Zsigmond 1572-ben született, április hónapban, majdnem teliholdkor, Mars napján, kedden, s hogy mikor a Bocskaiak nemes családjából származó anyjának hasából kijött, két keze össze volt fonva és vérrel volt tele, később pedig, mikor a köldökzsinór elvágása és elkötése után bábaasszonyok szokása szerint meleg vízbe tették, hogy a szennytől megmossák, hallá változott s hátsó részével ide-oda fröcskölte a vizet; minden jelenlévő megrémült a látványtól, ahogy ilyenkor történni szokott, s bámulva várták, mi lehet ennek a vége, de fél óra múlva újra emberi alakot vett fel. (Erdély öröksége, II. kötet, részlet)

 

A jezsuiták és az olaszok közösségében nevelkedett, ahol hajlamaival egyező dolgokat, amik természetéből hiányoztak, megtanult s ezek a maguk idejében cselekedeteiben kitörtek. (Erdély öröksége, II. kötet, részlet)

 

A fejedelem a közeledőknek elébeküldte Bocskai Istvánt, hogy kísérje jegyesét. S ő, míg a fejedelem nagyban készülődött, nap mint nap értesítette, hogy a legáldottabb menyasszonnyal már elhagyták Kassát. (…) Felgyújtotta férfiúi vágyát Mária Krisztierna nagyszerű híre, akiről minden beszédből csak azt hallotta, hogy gyönyörű szép, császári származású, kiválóan erkölcsös, nyájas és szeretetreméltóan kedves. Ehhez járult az asszonyi jótulajdonságok serege, nagyobb mértékben, mint leánytól várni lehetne, s mindezek miatt fellángolva az ifjú fejedelem nyakra-főre sietett, hogy szerelmét törvényesítse. (Erdély öröksége, II. kötet, részlet)

 

(…) körülbelül reggel 9 órakor a menyasszonyt s vőlegényt ünnepélyesen bevezették a templomba, meghallgatták a szentbeszédet, majd innen eltávozva fejedelmi s menyegzői vendégséget tartottak. Annak végeztével ismét a templomba mentek, s a spanyol hittudós, Carillo Alfonz latin beszédét jelenlétükkel megtisztelték. Ebben a beszédben Alfonz az osztrák s a Báthori család voltáról és kiválóságáról beszélt, s azt fejtegette részletesen, hogy a két ilyen régi családnak az összeházasodása, s a hatalmas uralkodók szövetkezése milyen nagy haszonnal fog járni, milyen előrehaladást fog okozni, s ezeknek a fejedelmeknek a házassága mi mindenféle áldással fog járni. (Erdély öröksége, II. kötet, részlet)

A pápa megígérte, hogy mihelyt a Mária Krisztiernától való elválás után Zsigmondot özvegyi élet felé vezérli a hajlama, ehhez a bíbornoki kalapnak a legfőbb méltóságát fogja csatolni, mely állapot méltóságra s tekintélyre előbbrevaló, mint a nagy királyoké. (Erdély öröksége, II. kötet, részlet)

 

(…) a spanyol nemzetiségű Carillio Alfonz, a papoknak abból a rendjéből, mely Jézusról kapta a melléknevét (jezsuita); egy nagybölcsességű, s azonkívül sok tudománnyal ékeskedő férfi, aki már korábban Zsigmond belső barátságába jutott, s tehetsége miatt előtte kezdettől kedves volt. Ez ok miatt annyira megbízott ebben a természettől és tudománytól igen sok dologban használhatóvá tett, s a királyok és fejedelmek titkos ügyeiben már régóta jártas emberben Zsigmond, hogy azt tartotta: nem szabad az ő tanácsaitól akár egy körömfeketényire is eltérnie. (Erdély Öröksége, II. kötet, részlet)

 

Már Zsigmond, ezen gondolatok folytán a haza felforgatására készen, nehogy valami késedelem megrontsa – mint az gyakran előfordul – a tervét és a császári követekkel kötött megállapodást, 1598 április negyedikére Gyulafehérvárra a rendeknek országgyűlést hirdetett, hogy ott lemondva a fejedelemségről, átadja Erdélyországot Rudolf császárnak. (Erdély öröksége, II. kötet, részlet)

 

MÁTYÁS ÉS JANUSKIÉ EZ AZ ORSZÁG? és a FEHÉR SZARVAS c. előadásunkat ONLINE is megtekintheti!

Iratkozzon fel a hírlevelünkre, hogy azonnali tájékoztatást kapjon a további előadásainkról!

Sikeresen feliratkozott a hírlevelünkre!