Andrási Attila: Anjou

Szerző: | máj 9, 2022 | Hírek, Nyitólap slider | 0 hozzászólás

Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (Udvari Kamaraszínház)

Ennek a 2002-ben alakult, délvidéki gyökerekkel rendelkező színtársulatnak az igazgatója az 1956-ben Szabadkán született Jászai Mari-díjas Andrási Attila. Mielőtt a délszláv háború idején, 1991-ben átjött volna Magyarországra, a Délvidéki Magyarok Közösségének elnökeként tevékenykedett és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatát vezette. Áttelepülése után a Magyar Rádiónak dolgozott, a Rádiószínház számára készítette a nemzetközi szinten is elismerést arató két hangjátékát, a Vótak ott fiúk, akik elestek-et és a Kórógy – múlt és jelen-t, de más, a balkáni öldökléssel kapcsolatos műsorokat is szerkesztett és írt. Művészi hitvallása a keresztény és nemzeti elkötelezettségen alapul, és két szóba is belefér: Érték és Mérték. A történelem, főképp a magyar mindig is érdeklődésének homlokterében állt.  Az Anjou nem az eső darabja, Tizennyolc és Tizenkilenc címmel játszott műve is a 14’-es világégést követő időket, a Fehér Szarvas pedig a trianoni békediktátum utáni éveket idézi meg. Drámáit az Udvari Kamaraszínháznak otthont adó Pozsonyi Úti Református Egyházközség templomának színházzá és rendezvénytérré átalakított altemplomában adják elő. Legújabb drámájának, az Anjou-nak pedig most, március 25-én volt a premierje a zsúfolásig megtelt nézőtéren.

Történelmünk tele van sok-sok figyelemreméltó, sorsfordító eseménnyel, ezek közül is kiemelkedik az az időszak, amikor az Árpád-ház kihalása után Anjou uralkodók ültek a magyar trónra, akik nőági leszármazás révén tartottak erre igényt. Károly Róbertnek jó pár évébe beletelt, mire megszilárdította hatalmát, 1342-ben véget ért uralkodása után stabil helyzetet örökölt elsőszülött fia, I. Lajos király, (1342-1382) akit bölcsessége és emberi kvalitása okán a Nagy melléknévvel illetett a nép.  Károly Róbert második fiát, András calabriai herceget dinasztikus célokból Nápolyba küldte, és a 6 esztendős fiút eljegyezte a nápolyi trón várományosával, Johannával. A házasság kötésekor András a 15., a menyasszony a 16. évét töltötte be. Sajnos András herceg 18 évesen merénylet áldozata lett, amiben bűnrészességgel vádolták feleségét, Johannát is. Természetesen az öccsével megesett a gyalázatot Lajos király nem tűrhette, megtorlás céljából, amiben vastagon benne volt területszerzési vágya és politikai hatalmának szélesítése is, ezért két büntetőháborút is indított Nápoly ellen.

Andrási Attila drámájának cselekménye hosszú időt ölel fel, és sok-sok szálon fut, előbb Bölcs Róbert nápolyi királyi udvarban dúló belharcokról, majd utódja, a számító, köpönyegforgató, semmiféle aljasságtól vissza nem riadó Johanna királynő uralkodása alatt szerveződő érdekközösségek embereinek hol egymás mellé sodródásáról vagy éppenséggel összetűzéséről szól. A konfliktusok fokozásához hozzájárulnak még II Katalin címzetes latin császárnő intrikái, Perigord Ágnes durazzói hercegnő fondorlatai, Róbert és Lajos tarantói herceg cselszövései, az akkortájt Avignonban székelő pápai udvar bíborosainak trükkjei és Nagy Lajos bosszúhadjáratai. Mindezekhez szervesen hozzátartozik még Johanna húgának, Máriának megszöktetése és házassága is. Az Anjou még azt is érzékelteti, milyen hatást gyakoroltak mindezek a francia és angol történelemre is.

Minden előadás alfája és ómegája a színész, rajta áll vagy bukik, hogy az eléri a nézők szívét és megfogja a lelküket, vagy nem. Ők, 14-en, akik eljátsszák az Anjou-t, mesterségüket igen magas, és nem „középiskolás” fokon űzik. Jantyik Csaba bölcs Róbertet, Storadi Bertalant, a nunciust és az orvost, ezt a négy más-más karaktert a tőle megszokott és elvárt magas művészi színvonalon hozza. Nagy Enikő remekbeszabottan alakítja Sancia királynőt, és II. Katalin címzetes latin császárnőt, ha kell aggodalmas és vádaskodó, felelősséget magától eltoló feleség és nyughatatlan, követelőző, trónja vesztett császárnő. Molnár Zoltán kifogástalanul személyesíti meg Károly Róbertet és az angol főurat meg a testőrt. Orbán Bori Johannája olyan, amilyen a hozzá hasonló önző, csak a maga hasznát leső királynő lenni szokott: senkire és semmire nincs tekintettel, csak magára. Pethő Kincső mesterien kelti életre a céltudatos, és ennek érdekében mindenre képes Perigord Ágnes hercegnőt. Boros Ádám kiválóan formálja meg a készséges és hiszékeny Artust, aki beleesik a neki állított csapdába. László Roland mintaszerűen jeleníti meg az erőskezű, eltökélt, céltudatos Nagy Lajos királyt. Kákonyi Tibor hiba nélkül viszi színre tarantói Róbertet. Nagy Péter János korrektül ábrázolja az áldozattá váló Endrét. Tóth Zsuzsi a naiv Anjou Máriaként látható. Csizmadia Gergely Durazzói Károlyt, Dóczy Péter Lackfi Andrást, Juhász Károly Talleyrand bíborost és Tarantói Lajost, Csikász Ágnes Luxemburgi Margitot játssza. Külön ki kell emelni Papp Janó jelmezeit is. Manapság ritkán láthatók ennyire pazar, szemet gyönyörködtető, korhű jelmezek. Ő tervezte a méretes, liliomos trónból álló díszletet, a különböző helyszíneket függönyökkel, vetített képekkel mutatja meg.

Andrási Attila választékos, nyelvünk legfelső szintjét adó szépirodalmi stílusban, és ezen belül is kimagasló értéket képviselő szavainkból alkotta meg az Anjou szövegét. Jól esik a közönség fülének ezt az emelkedett, templomi zengésű nyelvezetet hallani, mert mélységesen illik a téma történelmi súlyához. Nem csupán szerzője a drámának, de a rendezője is, Szigeti Réka dramaturggal együtt elejétől a végéig fordulatos, eseményekben gazdag produkciót állít a színpadra, amiben egy perc unalom, vagy üresjárat nincs. Olyan szívmelengető jóérzés a közönség tagjainak ilyen darabot nézni, mert mindamellett, hogy nemesen szórakoztatja őket és bővíti ismereteiket, ezzel együtt szélesíti látókörüket és felkelti érdeklődésüket múltunk iránt.

Forrás: https://petovariagnesszinikritika.wordpress.com/?fbclid=IwAR2k2mzz2vyDC2Gtexgy2H3A9S7d5LMaVBgW4KhPNJUYnTkzcNj7D7vh76A

Legfrissebb híreink

A lovagkirály nápolyi hadjáratai

A lovagkirály nápolyi hadjáratai

Gyilkosság, cselszövés, diplomácia, megtorló katonai akciók és a mindehhez szükséges logisztika az MKUK színpadán Egy szajha a nápolyi királyi trónon. Gyilkos szeretők merénylete a királyi trón várományosa, a szaj¬ha Johanna vőlegénye, a magyar Nagy Lajos öccse ellen....

bővebben