Soron következő előadásaink:
Hivatalos előzetes
Az I. Világ-állóháborúban gyorsan kialakul a véres rend: katonák százezrei halnak meg a frontokon minden taktikai-stratégiai eredmény nélkül. Nyugaton a helyzet változatlan, ahogy délen és keleten is. Az egymásra lövöldözők köszönő viszonyba kerülnek, együtt ülik meg az ünnepeket a harcterek senkiföldjén. Tarthatatlanul tartós állapot. És akkor a németek kinyitják Pandóra szelencéjét: rászabadítják Lenint Oroszországra. A rend felborul, újabb százezrek halála után a háború kimerül. Kitör a béke… és kirobban az anarchia. Ki Magyarországon a kormányelnök, ki a hadügyminiszter? És miért nem is ő az? Ki ellen kell elkövetni merényletet és miért mégse, vagy de igen? A katonák már nem katonák, illetve mégis. Ki ezen az oldalon áll, ki meg átáll, de hova is?
Ez a színdarab nagy segítséget nyújt a nézőknek az összezavarodásban. Mert ez volt a kor szelleme.
Stelly Zsófia – Baronessz
Szorcsik Kriszta – Fadett
Boros Ádám – Cudar, Főhadnagy, ifj. Linder Béla
Dóczy Péter – Tisza István
Incze Máté/Molnár Zoltán – Szárnysegéd
Kákonyi Tibor – Pogány, id. Linder Béla
Kálló Béla Jászai-Mari díjas – Államtitkár
Krizsik Alfonz – Wekerle Sándor
Jantyik Csaba – Uzsoki báró Szurmay Sándor
Pelsőczy László – Vezérőrnagy, Temetőőr, Huszár
Hegedűn kísér: Nédó Olga, Prima- és Kölcsey díjas hegedűművész
Díszlet-és jelmeztervező: Húros Annamária
Dramaturg: Szigeti Réka
Írta és rendezte: Andrási Attila Jászai-Mari díjas
Soron következő előadásaink:
Az államférfi döntése meghatározza az ország és a nemzet sorsát, különösen olyan sorspróbáló időkben, mint például a tatárjárás. Ilyenkor a döntéshozóknak önnön sorsukon túllátva, akár a belső meghasonlás határáig jutva kellett ütköztetni belső erkölcsi...
Miképp kapcsolódik a magyar múlthoz és jelenhez a francia forradalom? Történelmi haladást eredményezett-e az ateizmus állami hitvallássá emelése, vagy tömeggyilkosságot és napjainkig tartó nemzetközi pusztulást? Megmutatható e mindez a színház eszközeivel akár a...