Tizenkilenc

Színdarab szabadságról, szerelemről és szabad szerelemről. A múlt és jövő kibékíthetetlenségéről. Háborúról, melyet béke követ és a pacifizmus miatti háborúról. A hazugságról, igazságról és a politikai relativitásról. Vonatról, repülőről és gyalogos katonákról. Első osztályról, másodosztályról és harmadosztályról. Igenekről és nemekről, mostról és majdról, múltról, jövőről és a kilátástalan jelenről. Hentesekről és császárpolgárukról. Magyarokról és szászokról, az összes többi nemzetiségről. Országról és világról. A magyar, német, orosz és idó nyelvekről. Bankárokról, kölcsönökről és bankrablókról. A vörösökről, fehérekről, zöldekről és feketékről.

Munkásokról, parasztokról, és… a nem-munkás, nem-paraszt, csúcsértelmiségi polgári kommunista vezetőikről.

Szereplők

Csomor Csilla – Nagyezsda Konsztantyinovna, Mehringer Rezsőné, Titkárnő,
Ilonka vájár, Fadett-Duczynszka
Papp Ancsa – énekesnő
Sipos Judit – Titkárnő
Stelly Zsófia – Inessa Armand, Micike, Rózsika vájár
Csizmadia Gergely – Lakáj, Romberg, Hadifogoly, Hajós elvtárs
Dóczy Péter – Pap, gróf Battyhány
Kákonyi Tibor – Hadifogoly, Vörös katona, Koritschoner elvtárs, Svedlov
Kálló Béla Jászai Mari-díjas – Lenin, Kun Béla, Pjotr Jurovszkij, Bolgár
elvtárs, Hadifogoly
Krizsik Alfonz – Hadifogoly, Adler, Jakov Jurovszkij
Molnár Zoltán – Hadifogoly, Vörös katona, Makarov, Parisier elvtárs
Szabó Sipos Barnabás – Német követ, II. Miklós cár, báró Lehár Antal
Csikász Ágnes – Elvtársnő

Közreműködik: Fricska Táncegyüttes

Zeneszerző: Zsoldos Béla Liszt-díjas
Díszlet- és jelmeztervező: Húros Annamária
Dramaturg: Szigeti Réka
Írta és rendezte: Andrási Attila Jászai Mari-díjas

Előadások és jegyvásárlás

Időpontok:

  • Szeptember 23. 19:00 Altemplom
  • Szeptember 28. 18:00 7150, Bonyhád Széchenyi tér 2. (Vörösmarty Mihály Művelődési Központ)
Törlés

Hivatalos előzetes

Karakter történetek

Csomor Csilla
Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja
(1869-1939)

/Csomor Csilla/

Lenin felesége, aki több könyvet írt Leninről, a bolsevik párt történetéről, a kommunista nevelésről és a pedadógiáról. Számos múzeum alapítását kezdeményezte. Sokat segített a pártmunka szervezésében, tudott leveleket rejtjelezni és dekódolni. Az Inessa Armandhoz fűződő viszony ellenére is férje mellett maradt.
Hamvait a moszkvai Kreml falánál temették el.

Kálló Béla
Vlagyimir Iljics Lenin
(1870-1924)

/Kálló Béla Jászai Mari-díjas/

Azok közül is sokan rajongtak érte, akiknek nem kedvezett az általa követett politikai irányvonal. Lenin és neje az első világháború idején a zürichi Spiegelgasse 14. alatt bérelt szerény, második emeleti lakást. A középkorú, szakállas intellektuel decensen, sapkában, mellényben és nyakkendőben járt. Visszafogottan viselkedett akkor is, ha kávéházba ment. Amíg nem akadt jobb dolga, csöndben dolgozott elméleti művein, majd az első adandó alkalommal hazatért forradalmat csinálni.

Stelly Zsófia
Inessa Armand
(1874-1920)

/Stelly Zsófia/

Határozott, céltudatos, zabolátlan feminista, aki élete nagy részét Oroszországban töltötte. Párizsban ismerkedett meg Leninnel, akinek szeretője, lelki társa, szövetségese lett, és különleges helyet foglalt el mellette. Lenin feleségével is szoros barátságot kötött. 1920-ban, kolerában halt meg.
A Kreml falába temették.

Csizmadia Gergely
Gisbert von Romberg
(1866-1939)

/Csizmadia Gergely/

Én a császárom,
II. Vilmos meghatalmazott követe vagyok.

Kákonyi Tibor
Franz Koritschoner
(1892-1941)

/Kákonyi Tibor/

Osztrák kommunista politikus volt, aki lefordította Lenin műveit. Nem sokkal az Osztrák Kommunista Párt megalakulása után már csatlakozott is a párthoz. 1926-ban Oroszországba ment, és a sztálini tisztogatások idején, 1937-ben tartóztatták le. 1940-ben a szovjet legfelsőbb bíróság kiadatta Németországnak.
Auschwitz-ban halt meg.

Krizsik Alfonz
Alekszandr Lvovics Parvusz
(1867-1924)

/Krizsik Alfonz/

Az orosz és német szociáldemokrata mozgalom vezető egyénisége, marxista teoretikus, publicista, a filozófia doktora, Németország titkosszolgálatának ügynöke.
Alekszandr Molotov volt a párton belüli fedőneve, melyet 1915-től használt.

Szabó Sipos Barnabás
II. Miklós orosz cár
(1868-1918)

/Szabó Sipos Barnabás/

„Isten fiúval ajándékozott meg minket, akinek a Nyikolaj nevet adtuk a keresztségben. Az örömünk leírhatatlan.”– emlékezett III. Sándor fia születésére. Miklós félénk, visszahúzódó ember volt, aki utálta a nyilvánosságot. A cár mindennap lelkiismeretesen kihallgatta a minisztereit, és nemegyszer saját kezűleg írta meg a leveleit. Legtöbb minisztere udvariasnak, ámde nagyon határozatlannak tartotta őt. 1917-ben lemondott a trónról, és ezzel Oroszországban megszűnt a monarchia. 1918-ban a bolsevikok kivégezték családjával együtt Jekatyerinburgban.
2000. augusztus 14-én az Orosz ortodox egyház szentté avatta őt és családját.

Sipos Judit
Gizike

/Sipos Judit/

Hajós elvtárs, mit vegyek a kezembe?

Szabó Sipos Barnabás
Német követ

/Szabó Sipos Barnabás/

A kiválók pedig, és erre a történelem tanít bennünket, uralják a tömeget.

Csizmadia Gergely
Lakáj

/Csizmadia Gergely/

Egy úr vár bebocsátásra.

Kálló Béla
Pjotr Jurovszkij

/Kálló Béla Jászai Mari-díjas/

Fogd be a szád, bohóc, nincs Isten!

Krizsik Alfonz
Jakov Jurovszkij
(1878-1938)

/Krizsik Alfonz/

A jekatyerinburgi Cseka egyik vezetője volt, a korabeli dokumentumokban „különleges rendeltetésű háznak” nevezett Ipatyev-ház parancsnoka. 1918. július 17-én éjjel végezték ki az utolsó orosz cárt, II. Miklóst, családtagjait és környezetének több tagját.
A kivégzést Jurovszkij irányította.
Az ezen az éjszakán történtekről Jurovszkij az események után két évvel készített feljegyzését, majd 1927-ben két revolvert is átadott a Forradalmi Múzeumnak.
1940-ben Jurovszkij papírjait és a két revolvert eltávolították a múzeumból.

Legfrissebb híreink