Mátyás és Janus

Az év januárral kezdődik. Az ókori római hitvilág szerint Janus az átjárasok és kapuk, a be- és kijárás, a kezdet és a vég, a hidak védőszelleme. Felügyelete alatt áll nem csak a végpontok, hanem a változás folyamata: a felnőtté válás, a vetés-aratás, házasságkötés és a halál, az átmenet a barbárságból a civilizációba, a falusiból a városiba. Éberen őrködik. Kétarcú, egyik arcával a múltba, másikkal a jövőbe lát.

Nem volt saját papja, maga a Szent Rítusok Királya (Rex Sacrorum) vezette a vele kapcsolatos szertartásokat. Minden más szertartás az ő megidézésével kezdődött.

A háború kezdetét és végét uralja. Rómában a Janus Quirinus épülete, bent Janus-szoborral (Hadbamenés Kapuátjárója – Portae Belli) nem szentély volt. Szimbolikus funkciója az volt, hogy két ajtajának nyitva kellett állnia, amíg zajlott valamelyik háború.

A Római Birodalom történetében e két ajtó ritkán volt csukva…