Soron következő előadásaink:
Hivatalos előzetes
Az év januárral kezdődik. Az ókori római hitvilág szerint Janus az átjárasok és kapuk, a be- és kijárás, a kezdet és a vég, a hidak védőszelleme. Felügyelete alatt áll nem csak a végpontok, hanem a változás folyamata: a felnőtté válás, a vetés-aratás, házasságkötés és a halál, az átmenet a barbárságból a civilizációba, a falusiból a városiba. Éberen őrködik. Kétarcú, egyik arcával a múltba, másikkal a jövőbe lát.
Nem volt saját papja, maga a Szent Rítusok Királya (Rex Sacrorum) vezette a vele kapcsolatos szertartásokat. Minden más szertartás az ő megidézésével kezdődött.
A háború kezdetét és végét uralja. Rómában a Janus Quirinus épülete, bent Janus-szoborral (Hadbamenés Kapuátjárója – Portae Belli) nem szentély volt. Szimbolikus funkciója az volt, hogy két ajtajának nyitva kellett állnia, amíg zajlott valamelyik háború.
A Római Birodalom történetében e két ajtó ritkán volt csukva…
Kautzky Armand – Mátyás
Károlyi Krisztián – Janus Pannonius
Kákonyi Tibor – Kázmér, Pius Pápa
Krizsik Alfonz – Vitéz János, Ulászló
Stelly Zsófia – Borbála, Hedvig, Katalin
Látványtervező: Mira János
Dramaturg: Szigeti Réka
Írta és rendezte: Pozsgai Zsolt érdemes művész
Soron következő előadásaink:
Az államférfi döntése meghatározza az ország és a nemzet sorsát, különösen olyan sorspróbáló időkben, mint például a tatárjárás. Ilyenkor a döntéshozóknak önnön sorsukon túllátva, akár a belső meghasonlás határáig jutva kellett ütköztetni belső erkölcsi...
Miképp kapcsolódik a magyar múlthoz és jelenhez a francia forradalom? Történelmi haladást eredményezett-e az ateizmus állami hitvallássá emelése, vagy tömeggyilkosságot és napjainkig tartó nemzetközi pusztulást? Megmutatható e mindez a színház eszközeivel akár a...