Kié ez az ország?

A Stockholm-szindróma nincs külön feltüntetve a DSM-5 diagnosztikai kézikönyvben, amely felsorolja a pszichés zavarokat, mert a szerkesztő szakemberek egy része úgy gondolja, hogy a traumás kötődés vagy a poszttraumás stressz zavarok alá tartozik. Ez egy olyan szituációs lelki zavar, amely az életéért és épségéért rettegő túszban úgy nyilvánulhat meg, hogy létfenntartási ösztöntől hajtva elkezd szimpatizálni fogvatartóival, sőt azonosulhat is velük és szándékaikkal. Ha kínozzák, úgy érezheti, megérdemli a büntetését, és képes akadályozni a kiszabadítására tett kísérletet. A szabadulás általában önmagában véve nem elegendő, az eredeti értékrend helyreállításához szükséges a pszichoterápia és a családi támogatás.

De vajon mi a gyógyír, ha a túsz egy egész nemzet?