Ugron Gábor

Ábránfalvi Ugron Gábor (1847. április 15-én született Kelementelkén és 1911. január 23-án halt meg Budapesten) a régi székely Ugron család sarja, politikus. Jogi tanulmányait a bécsi és a pesti egyetemen végezte. Egészen fiatalon részt vett az Almásy Pál-féle fegyveres összeesküvésben. 1871-ben a francia-porosz háború idején Párizsba utazott, hogy felajánlja szolgálatait a köztársaságiaknak, évekkel később az ún. székely puccsban is részt vett a török-orosz háború idején. 1872-ben tért vissza Magyarországra, ahol már volt némi híre. Országgyűlési képviselővé választották a Tisza-párti programmal, majd a Függetlenségi Párt egyik alapítója lett. A Széll-kormány idején is ellenzéki politikát folytatott, különösen a Monarchia külpolitikáját érintő hármasszövetséget támadta, hajlott a francia orientáció felé. A Wekerle-kormányt a koalíciós pártok soraiban támogatta. Nagy hatású szónok volt.

Az Országgyűlésben Gábor úrnak, Rabonbánnak nevezték. 1896-ban, a milleniumi menetben száz harisnyás székely kísérte. Nevezetes párbajai voltak, amelyek után összegyűjtötte a párbajvétségért járó két-három napokat, aztán bevonult egy-két hétre a börtönbe. Sokat tett a székelységért, nevét Budapesten az Ugron Gábor utca őrzi.