fbpx

Tizenkilenc

 

Ez az előadás jelenleg nincs műsorra tűzve. 

Hivatalos előzetes

Színdarab szabadságról, szerelemről és szabad szerelemről. A múlt és jövő kibékíthetetlenségéről. Háborúról, melyet béke követ és a pacifizmus miatti háborúról. A hazugságról, igazságról és a politikai relativitásról. Vonatról, repülőről és gyalogos katonákról. Első osztályról, másodosztályról és harmadosztályról. Igenekről és nemekről, mostról és majdról, múltról, jövőről és a kilátástalan jelenről. Hentesekről és császárpolgárukról. Magyarokról és szászokról, az összes többi nemzetiségről. Országról és világról. A magyar, német, orosz és idó nyelvekről. Bankárokról, kölcsönökről és bankrablókról. A vörösökről, fehérekről, zöldekről és feketékről. Munkásokról, parasztokról, és… a nem-munkás, nem-paraszt, csúcsértelmiségi polgári kommunista vezetőikről. Az előadás időtartama: 2 óra – 2 felvonás – plusz 15 perc szünet

Szereplők

Nagyezsda Konsztantyinovna, Ilonka vájár, Fadett-Duczynszka – Pethő Kincső Nóra
Gizike titkárnő, Mehringer Rezsőné – Sipos Judit
Lenin, Kun Béla, Pjotr Jurovszkij, Bolgár elvtárs, Hadifogoly – Kálló Béla Jászai Mari-díjas
Pap, gróf Battyhány – Dóczy Péter
Hadifogoly, Vöröskatona, Koritschoner elvtárs, Svedlov – Kákonyi Tibor
Hadifogoly, Adler, Jakov Jurovszkij – Krizsik Alfonz
Hadifogoly, Vöröskatona, Makarov, Parisier elvtárs – Boros Ádám
Német követ, II. Miklós cár – Juhász Károly
báró Lehár Antal – Varga Tamás
Titkárnő – Tóth Zsuzsi
Kunfi Zsigmond – Pál Péter
énekesnő – Papp Annamária

Közreműködik: Fricska Táncegyüttes

Zeneszerző: Zsoldos Béla Liszt-díjas
Díszlet- és jelmeztervező: Húros Annamária
Dramaturg: Szigeti Réka
Írta és rendezte: Andrási Attila Jászai Mari-díjas

Előadások és jegyvásárlás

Ez az előadás jelenleg nincs műsorra tűzve. 

Karakter történetek

Kálló Béla
Vlagyimir Iljics Lenin
(1870-1924)

/Kálló Béla Jászai Mari-díjas/

Azok közül is sokan rajongtak érte, akiknek nem kedvezett az általa követett politikai irányvonal. Lenin és neje az első világháború idején a zürichi Spiegelgasse 14. alatt bérelt szerény, második emeleti lakást. A középkorú, szakállas intellektuel decensen, sapkában, mellényben és nyakkendőben járt. Visszafogottan viselkedett akkor is, ha kávéházba ment. Amíg nem akadt jobb dolga, csöndben dolgozott elméleti művein, majd az első adandó alkalommal hazatért forradalmat csinálni.

Stelly Zsófia
Inessa Armand
(1874-1920)

/Stelly Zsófia/

Határozott, céltudatos, zabolátlan feminista, aki élete nagy részét Oroszországban töltötte. Párizsban ismerkedett meg Leninnel, akinek szeretője, lelki társa, szövetségese lett, és különleges helyet foglalt el mellette. Lenin feleségével is szoros barátságot kötött. 1920-ban, kolerában halt meg.
A Kreml falába temették.

Csizmadia Gergely
Gisbert von Romberg
(1866-1939)

/Csizmadia Gergely/

Én a császárom,
II. Vilmos meghatalmazott követe vagyok.

Krizsik Alfonz
Alekszandr Lvovics Parvusz
(1867-1924)

/Krizsik Alfonz/

Az orosz és német szociáldemokrata mozgalom vezető egyénisége, marxista teoretikus, publicista, a filozófia doktora, Németország titkosszolgálatának ügynöke.
Alekszandr Molotov volt a párton belüli fedőneve, melyet 1915-től használt.

Kákonyi Tibor
Franz Koritschoner
(1892-1941)

/Kákonyi Tibor/

Osztrák kommunista politikus volt, aki lefordította Lenin műveit. Nem sokkal az Osztrák Kommunista Párt megalakulása után már csatlakozott is a párthoz. 1926-ban Oroszországba ment, és a sztálini tisztogatások idején, 1937-ben tartóztatták le. 1940-ben a szovjet legfelsőbb bíróság kiadatta Németországnak.
Auschwitz-ban halt meg.

Sipos Judit
Gizike

/Sipos Judit/

Hajós elvtárs, mit vegyek a kezembe?

Csizmadia Gergely
Lakáj

/Csizmadia Gergely/

Egy úr vár bebocsátásra.

Kálló Béla
Pjotr Jurovszkij

/Kálló Béla Jászai Mari-díjas/

Fogd be a szád, bohóc, nincs Isten!

Krizsik Alfonz
Jakov Jurovszkij
(1878-1938)

/Krizsik Alfonz/

A jekatyerinburgi Cseka egyik vezetője volt, a korabeli dokumentumokban „különleges rendeltetésű háznak” nevezett Ipatyev-ház parancsnoka. 1918. július 17-én éjjel végezték ki az utolsó orosz cárt, II. Miklóst, családtagjait és környezetének több tagját.
A kivégzést Jurovszkij irányította.
Az ezen az éjszakán történtekről Jurovszkij az események után két évvel készített feljegyzését, majd 1927-ben két revolvert is átadott a Forradalmi Múzeumnak.
1940-ben Jurovszkij papírjait és a két revolvert eltávolították a múzeumból.

Legfrissebb híreink