Mátyás és Janus

1472 január, Magyarország. Mátyás ravaszul leverte az ellene szőtt összeesküvést, melynek vezéralakjai között voltak Vitéz János és Janus Pannonius.  Mindkét férfi korábban a király legfőbb bizalmi emberének számított, Mátyásnak köszönhették püspöki vagy érseki hivatalukat, vagyonukat, egzisztenciájukat. Különösen Janus Pannonius árulása volt az, ami a királyt leginkább elkeserítette. Vitéz János elfogása és gyámság alá helyezése után első dolga, hogy Pécsre utazzon, személyesen találkozzon egykori barátjával, pártfogoltjával, és maga járjon utána a valódi okoknak.
 
Janus Pannonius Pécsett megtudja, hogy a király elindult hozzá. Pánikba esik, a környezetét fel akarja készíteni a találkozásra. Önmaga lelkiismeretével is meg kell birkózni – de ahogy a király közeledik, egyre jobban úrrá lesz rajta a kétségbeesés, és mire Mátyás megérkezik Pécsre, Janus már újabb menekülés során Medvevárott öngyilkosságot követ el. Mátyás – ahogy ezt közben megtudjuk - az úton átélt találkozások hatására úgy dönt, megérti, és megbocsátja Janusnak az árulást. De későn érkezik. Akármi is volt a szándéka, Janus elemésztette magát ebben a belső harcban.
 
A drámának két alapvető síkja van. Az egyik fő vonal Mátyás érkezése. Az úti állomások, melyek során sok mindenkivel találkozik. Így: indulása, amikor Vitéz János érseket gyámság alá helyezi, és ezzel kivívja a főpap átkát. Az elhatározás, hogy elindul Pécsre. Találkozása út közben Kázmér lengyel herceggel, akit az összeesküvők helyette hívtak volna a magyar trónra. Kázmér Litvánia felé menekül Pécsről, Janustól, Mátyás emberi fogják el, és vezetik a király elé Dunaföldvár várában, itt találkozik tehát Mátyás a helyére kiszemelt herceggel. A találkozás után Mátyás elengedi a herceget, aki megismerve ellenfele valódi nagyságát és természetét, önként lemond a további követelésekről. Összeesküvést szőtt a király ellen, ő afféle megtért „Kentként” követi az uralkodót.
 
A másik fő szál a pécsi püspökség, a bazilika, a püspöki szállás, ahol Janus először nagy önbizalommal, látszólag lelkiekben felvértezve várja a királyt, és családjával, ágyasával és másokkal való jeleneteiben egyre inkább szembesül a veszéllyel. És azzal, mit tett ő valójában azzal, hogy Mátyás ellen fordult, és megtagadta korábbi hitét és elkötelezettségét. Összeveszik szinte mindenkivel, ágyasát, aki szembefordul vele, eltaszítja magától, húgát, aki viszont szeretné megérteni őt, vérig sérti és megalázza. Még anyja, Borbála is ellene fordul. Az első pécsi jelenetben a Kázmér herceggel tárgyaló magabiztos Janus Pannoniusból a második felvonás második felében egy önmagát marcangoló, lelkében beteg emberré válik – és amikor ez a két szál egybefut, és Mátyás megérkezik Pécsre, a találkozásukon már Janus számára minden eldőlt. Hiába Mátyás minden szava, bocsánat, meggyőzése – Janus önmagának nem tud megbocsátani. És a püspök önmaga részére a legszégyenletesebb halálnemet választja.
 
SZEREPOSZTÁS
Szereplők:

Mátyás - Széplaky Géza
Janus Pannonius – Károlyi Krisztián
Kázmér, Pius Pápa - Kákonyi Tibor
Vitéz János, Ulászló – Krizsik Alfonz
Borbála, Hedvig, Katalin - Stelly Zsófia

Látványtervező: Mira János
Dramaturg: Szigeti Réka
Írta és rendezte: Pozsgai Zsolt
ELŐADÁSOK

11. 13., SZERDA18:00

Mátyás és Janus

Perkáta

Művelődési Ház

11. 7., CSÜTÖRTÖK19:00

Csendkút - filmvetítés

Budapest

Altemplom, Pozsonyi út 58.

A belépés ingyenes. Előzetesen regisztrálni a jegyvásárlás linkre kattintva lehet.

© 2015 Udvari Kamaraszínház. Minden jog fenntartva! Designed and created by Adamic